Canon C300 tesztek és kipróbálás Budapesten


Mint ahogy ezt itt is hírül adtuk korábban, az elmúlt hetekben mód volt a forradalmi Canon C300 kipróbálására.

Ezzel a lehetőséggel végül is összesen közel 40-en tudtak élni és különösebb túlzás nélkül állítható, hogy a visszajelzések minden esetben maximálisan pozitívak voltak.

A konkrét kézzelfogható tapasztalatokat semmilyen fórum olvasgatás vagy a számok és műszaki jellemzők erősen teoretikus értelmézese nem pótolhatja úgy tűnik, és azokat akiknek a kamera kézbevétele nélkül is határozott véleménye volt csupán a műszaki adatok alapján, bizony sok esetben pozitiv meglepetésként érte a kipróbálás adta sokszor megdöbbentő tapasztalat.

A C300 értékeinek, tudásának és felhasználhatóságának megértéséhez fontos megtalálni a helyét a nagy érzékelős kamerák világában.

A C300 HD felvételekhez és elsősorban fikciós televíziós műfajokhoz optimalizált kamera.

Nem 4k. Nem 2k. HD.

A 8,39 Megapixeles és 4k felbontású Super 35 érzékelő azt a benyomást keltheti az érdeklődőben, hogy nagyobb, mint HD felbontású felvételek készítése is lehetséges. Nem lehetséges. A 4k érzékelő ahhoz kell, hogy a lehetető legnagyobb érzékenységet és legjobb jel-zaj viszonyt érje le a kamera HD felvétel készítés során. Nem véletlen, hogy a világháló tele van olyan C300 próba felvételekkel, amiket valószínűtlenül és eddig soha nem látottan magas ISO beállításokkal, akár ISO 16000, 20000-zel is készítenek. A nagy érzékelőt a Canon úgy kezeli (erős leegyszerűsítéssel), mintha egy 4 CCD HD broadcast kamera lenne,  4 x 2,07 Megapixel méretben, két zöld csatornát képezve olvassa ki.

Ennek két fontos következménye van:

– elmarad a nagy érzékelők legnagyobb problémája, a nagy pixelszámról történő 2,07 megapixelre történő átméretezés ( az egyik forrása a moiré-nak és a rolling shutter hatásnak), aminek következményeként a felbontás kiváló lesz és a két zöld csatorna kiolvasása további zajcsökkentési lehetőségeket ad, így a 12800-as ISO (30 dB video gain) beállítás még akár fikciós televíziós műfaj esetében is adásképes és fényelésre is alkalmas felvételt ad. A kamera képe valószínűtlenül részletgazdag még igen vegyes és nagy dinamikájú fényviszonyok és magas ISO beállítás mellett is.

Akinek extrém dinamikai viszonyok mellett kell dolgoznia, annak lehetősége van a Canon Cinema Log módjának választására, amikor az elnyújtott gamma beállítás segítéségével a dinamikai átfogás 12-ről 14 stopra nő, ami a hasonló árkategóriájú nagy érzékelős kamerák esetében eddig nem látottan magas érték, egyedül az Arri Alexa kamerák rendelkeznek hasonló átfogási képességgel.

Az utómunkánál a Canon által megadott LUT alkalmazásával a felvételkor “eltorzított” beállítások egy lépésben korrigálhatóak. Ebben az esetben, akiket zavar a felvétel XDCAM HD 8 bites formátuma, megnyugodhatnak a gyártó álláspontja szerint a fényelést ebben az esetben célszerű 16 vagy 32 bites lineáris színtérben végezni:

“We can say that Canon Log 8bit data will have more than 8bit tone, when it is converted to Linear space. When the operator use C300 Canon Long data in grading system, they have to use at least 16bit and more (32bit)  operation as their grading system to get fine tone after grading operation.”

Igen bölcs volt a gyártó akkor is, amikor a felvételek rögzítéséhez kiválasztotta az MXF és 4:2:2 XDCAM HD 50 Mbps bitrátájú formátumot is. Más hasonlóan nagy érzékelős és akár 2k, 4k képméretekhez is használt kamerák legnagyobb problémája televíziós szempontból, hogy az általuk használt bitráták és tömörített vagy tömörítetlen formátumok konverzió nélkül nem használhatóak fel egy televíziós produkciós, adásláncban. A magas bitrátájuk kezelése az ismert televíziós csoportmunkás (megosztott háttértáras) rendszerekben szinte kivitelezhetetlen vagy legalábbis igen magas költséggel jár és nincs olyan adásszerver, amely alkalmas lenne a gazdaságos kijátszására.

A Canon által választott XDCAM HD formátum a világ minden nagy televíziója számára kezelhető és a teljes produkciós láncon konverzió nélkül natív formájában átvihető formátum, egészen az adásszerverek kijáratáig és archívumok adatszalagjaig. Az, hogy nem kell az utómunka során konverziót végezni olyan előny, ami segítségével a C300 akár naponta jelentkező műsorok esetében is egy híradós forgató szett gyorsaságával versenyezve is kezelhető, ideális eszköze a napi gyártású ás napi aktuálitásokat tartalmazó vizuálisan igényes, “filmes” megjelenést megcélzó műsoroknak is. Nem szükséges olyan bonyolult workflow-t használni, mint amire az olyan kamerák esetében  szükség van, ahol a belső rögzítési formátum 4:2:0 és alacsony, 50 megabit per másodperc alatti bitrátjú, így rákényszeríti a műsorgyártót külső rögzítők használatára – aminek aztán egy rakás további bonyodalom lesz logisztikailag és workflow oldalról is a következménye.

A Canon újraírta és a nagy érzékelő spektrális tulajdonságaihoz optimalizálta az XDCAM HD rögzítés algoritmusait, így olyan első generációs minőséget tud a további utómunka számára biztosítani, ami az esetek túlnyomó többségében egyszerűen feleslegessé teszi a külső rögzítő és a magas, többszáz megabit per másodperc bitráták használatát.  Aki azt gondolja, hogy 200 Mbps és ProRes 422 HQ alatt nincs élet az igényes műsorgyártók számára, az téved. Ennek belátásához csak ki kell próbálni a C300-at. 🙂 Különösen a televíziós produkciós lánc kimenetének ismeretében, ahol végül is a nézőhöz 4:2:0 H.264 tömörítéssel, és erősen 10 Mbps alatti bitrátával jut el a nézőig az 1080i50 videó.

További technikai részletek és műszaki magyarázatok iránt érdeklődőknek érdemes elolvasni Gaál László igen alapos és mintafelvételekkel is illusztrált tesztjét:

http://carousel.hu/c300/

 

Jó hír az érdeklődőknek tovább, hogy a Canon 2 évre emelte a hivatalos gyári garanciát március hónaptól kezdődően.

Folyt. köv.