James Bond hónapokkal később jöhet az új Filmtörvény miatt
Többhónapos késéssel mutathatják be Magyarországon az olyan szuperprodukciókat, mint A sötét lovag – Felemelkedés, A csodálatos Pókember vagy a Skyfall című új James Bond-film, ha a forgalmazók betartják a Filmtörvény január 1-jén hatályba lépett módosítását.
A Filmtörvény január 1-jén hatályba lépett módosítása szerint a filmforgalmazók kötelesek minden filmjük egy példányát legalább 30 nappal a bemutató előtt benyújtani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH). A Filmforgalmazók Egyesületének elnöke, Bálint Péter szerint lehetetlen eleget tenni ennek a szabálynak, hiszen “elsősorban a kalózkodás megelőzése miatt megtekintésre alkalmas DVD szinte soha nem létezik a filmekből a bemutató előtt, többségük digitális adathordozón érkezik. Ezeknek tilos a másolása, de még ha az eredeti digitális példányt adnám át, a hatóságnál akkor sem tudnák megnézni, mert csak digitális vetítésre alkalmas moziteremben lehet levetíteni”.
Ha tehát a forgalmazók be akarnák tartani a törvény betűjét, meg kellene várniuk, amíg – a külföldi mozipremier után hónapokkal – DVD-n hozzáférhetővé válik a film, hogy benyújthassák a hatóságnak, és csak ezután harminc nappal kezdhetnék a magyar mozikban vetíteni a filmet. Ez a késleltetés minden film esetében hátrányos lenne a nézők, a forgalmazók és a mozisok számára is, de főképp a hollywoodi szuperprodukcióknál lenne abszurd, amelyek eddig a legtöbb esetben egyidőben érkeztek hozzánk az amerikai premierrel, így viszont több hónapos késéssel jelennének csak meg a magyar mozikban. Ez a jelentős csúszás nyilvánvalóan kedvezne a kalózkodásnak is: minden bizonnyal növekedne azok száma, akik az illegális letöltést választanák ahelyett, hogy hónapokat várjanak egy-egy filmre.
A film benyújtására elvileg azért van szükség, hogy megtörténhessen a korhatár-besorolás. Természetesen eddig is meg kellett mutatni a filmeket e célból, azonban egyrészt elég volt vetítést tartani belőlük a besorolóbizottságnak, nem kellett fizikailag is átadni a filmet, másrészt a törvényhez tartozott egy végrehajtási utasítás, ami tett egy nagyon fontos engedményt: amennyiben a forgalmazó nem tudta 30 nappal a bemutató előtt levetíteni a filmet (például mert a kópiája még nem is érkezett meg az országba), akkor később, akár a premier előtt 72 órával is tarthatott belőle vetítést 100 ezer forintos sürgősségi díj fejében. Mint Bálint Péter elmondta, sok filmnél a forgalmazó eleve kalkulált ezzel a sürgősségi díjjal, hiszen a 30 napos határidőt nem tudták volna betartani. Az NMHH honlapjára január 19-én felkerült végrehajtási utasításban azonban már nem szerepel ez a lehetőség.
Tovább nehezíti a forgalmazók helyzetét az új törvénynek az a passzusa, mely szerint nemcsak a filmet, hanem annak magyar nyelvű dialóglistáját is be kell nyújtani 30 nappal a bemutató előtt. A külföldi filmek szinkronja/felirata egy hónappal a bemutató előtt még korántsem szokott kész lenni, így Bálint szerint ez a szabály sem betartható. Úgy véli, érthető, hogy a bizottság ellenőrizni akarja a magyar szöveget, viszont szerinte a dialóglista helyett a kész terméket, a feliratozott vagy szinkronizált filmet kellene látnia a bizottságnak, úgy dönthetnének felelősen a besorolásról.
Január 1-jével megszűnt a “besorolás alatt”-kategória is, ami eddig az előzeteseknél, plakátoknál és egyéb reklámanyagoknál létezett. Ez elvileg azt jelenti, hogy amíg egy film nem kapott korhatár-besorolást, nem lehet semmilyen formában elkezdeni a hirdetését, azonban itt született egy áthidaló megoldás. A forgalmazó saját maga besorolhatja a filmjét, és ezt a korhatárkarikát használhatja átmenetileg, azonban, ha a bizottság másképp sorolja be a filmet, az összes reklámanyagon le kell cserélni a karikát, tehát például újra kell nyomtatni az összes plakátot, vagy át kell ragasztani az összesen a karikát. Ez a megoldás nem tűnik túl életszerűnek.
Buda Andrea, a Magyarország legtöbb multiplex moziját üzemeltető Cinema City marketingvezetője elmondta, hogy az összes olyan már korábban kihelyezett reklámanyagukat bevették, amelyeken a “besorolás alatt” jelzés szerepelt, és a hó elejétől nem játsszák az ilyen jelzésű előzeteseiket sem. Buda szerint az új rendszer megnehezíti, hogy a nagy hollywoodi filmekről időben tájékoztassák a nézőket, ugyanis ezeket – gyakran hónapokkal a bemutató előtt – amerikai plakátokkal és standykkel szokták reklámozni, amelyeken értelemszerűen nincs magyar korhatár-besorolás.
Bálint nehezményezi, hogy a törvény megalkotása előtt nem kérdezték meg a forgalmazókat, pedig ők a javaslataikat, illetve kifogásaikat el is küldték az NMHH-nak. Január 25-én szerdán kerül majd sor egy egyeztetésre a hivatal és a forgalmazók közt, és Bálint reméli, hogy akkor majd sikerül meggyőzniük az NMHH-t arról, hogy változtassanak a törvény betarthatatlan passzusain.
Broadcast, VR, AR and pro AV blog 